Nényei Pál: Arany János, a legnagyobb magyar drámaíró

Az iskola Irodalmi Kávéházába ez alkalommal Nényei Pál író, drámaíró, középiskolai tanár látogatott el. Sokak, beleértve engem is, meglepődve olvasták az előadás címét, miszerint Arany János valójában drámaíró.

Nagy érdeklődéssel vártuk az előadás kezdetét, és nem túlzás, ha azt mondom, az eseményt hirdető plakátot elolvasva a fenntartásoknak igenis volt helyük a fejekben.

Kis várakozás után a tanár úr bele is kezdett az előadásba, amit azzal az immáron jól ismert tézissel nyitott meg, hogy Arany drámaíró, csak éppen drámákat nem írt. Állításának bizonyítását három pillérre építette, ami három Arany-balladának elemzéséből állt. Ezek voltak A walesi bárdok, a Tetemre hívás, végül az Éjféli párbaj. Állításainak magvát az képezte, hogy Arany János balladái tartalmi szempontból a színpadra szánt elemek mellett („Ajtó megől”)- a dráma jellemző tulajdonságain túl (élő beszéd)-, egy teljes dráma, színdarab cselekményét sűrítik magukba.

Engem érdekes témaválasztása, magabiztos színes előadásmódja, illetve jól felépített érvrendszere elgondolkodtatott, de úgy gondolom, hogy ugyan a balladában jelen van a drámaiság, de a sűrített cselekmény, a színpadi elemek, a drámai jellemzők nem lépik át műfaji határt. Tény, hogy a balladai cselekmény alkalmas egy hosszabb kifejtésre, de drámává esetleg ezek után válhatna. Greguss Ágostot idézve a ballada „Tragédia dalban elbeszélve”.

Suki Bence, 11.A

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s