Kávéház a nyílt napon is

November végi iskolai nyílt napunkon kedves látogatóinkat invitáltuk meg az Irodalmi Kávéházba! Erre ezúttal nem hívtunk külön vendégeket, hiszen éppen azok voltak a vendégeink, akik az iskola hívását meghallva érkeztek a nyílt napra, mert kíváncsiak voltak bemutatóóráinkra, kiállításainkra, az iskola épületére, beszélgettek a nővérekkel, tanárokkal, diákokkal. A Kávéházban bemutattuk korábbi vendégeinket, de a századeleji enteriőr és a hangulat nem maradt el. Jó alkalmat adott a Kávéház is arra, hogy az érdeklődő szülők, diákok beszélgethessenek, kérdezhessenek az iskoláról, igyanak egy frissítőt, vagy nosztalgiázzanak századeleji hangulatban. A tartalmas programról beszéljenek tovább a képek!

Nényei Pál: Arany János, a legnagyobb magyar drámaíró

Az iskola Irodalmi Kávéházába ez alkalommal Nényei Pál író, drámaíró, középiskolai tanár látogatott el. Sokak, beleértve engem is, meglepődve olvasták az előadás címét, miszerint Arany János valójában drámaíró.

Nagy érdeklődéssel vártuk az előadás kezdetét, és nem túlzás, ha azt mondom, az eseményt hirdető plakátot elolvasva a fenntartásoknak igenis volt helyük a fejekben.

Kis várakozás után a tanár úr bele is kezdett az előadásba, amit azzal az immáron jól ismert tézissel nyitott meg, hogy Arany drámaíró, csak éppen drámákat nem írt. Állításának bizonyítását három pillérre építette, ami három Arany-balladának elemzéséből állt. Ezek voltak A walesi bárdok, a Tetemre hívás, végül az Éjféli párbaj. Állításainak magvát az képezte, hogy Arany János balladái tartalmi szempontból a színpadra szánt elemek mellett („Ajtó megől”)- a dráma jellemző tulajdonságain túl (élő beszéd)-, egy teljes dráma, színdarab cselekményét sűrítik magukba.

Engem érdekes témaválasztása, magabiztos színes előadásmódja, illetve jól felépített érvrendszere elgondolkodtatott, de úgy gondolom, hogy ugyan a balladában jelen van a drámaiság, de a sűrített cselekmény, a színpadi elemek, a drámai jellemzők nem lépik át műfaji határt. Tény, hogy a balladai cselekmény alkalmas egy hosszabb kifejtésre, de drámává esetleg ezek után válhatna. Greguss Ágostot idézve a ballada „Tragédia dalban elbeszélve”.

Suki Bence, 11.A

Zenétől volt hangos az iskola

Iskolánk dalos ajkú diákjai a zene világnapja alkalmából egyesített kórusban adtak meglepetéskoncertet. Köszönjük a vidám perceket és a jó ötletet! A zene által mindenkinek könnyebb volt a munka, a dal pedig betöltötte az iskola egész épületét. Köszönet érte Oberrecht Ádám és Hegedűs Szabolcs tanár uraknak, kórusvezetőknek!

IMG_20191001_105419

Eszmecsere a kortárs irodalomról

A szeptemberi munkaközösségi értekezletünkön a kortárs irodalomról beszélgettünk. Előadónk Murányi Ilona tanárnő volt, aki hosszú ideje készít fel diákokat magyar nyelv és irodalom emelt érettségire. A kortárs irodalmat is nagyon széles körben ismeri, előadásában is erről beszélt a kollégáknak. A vita természetesen nem zárult le, azonban mindenki figyelmét felkeltette a kortárs irodalom és a klasszikus irodalom összekapcsolásának lehetősége, ahogyan azt több fórumon is egyre jobban említik. Aki bővebbet szeretne olvasni erről, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

https://www.nyest.hu/hirek/kortars-magyar-irodalom-otthon-es-az-iskolaban-1

A munkaközösségi értekezleten szó volt arról, hogy ismét megrendezzük a helyesírási versenyt, amelyről nemsokára a látogatókat, diákokat is tájékoztatjuk!

Az irodalom élő, nem pedig (csak) a múlt…

Munkaközösségi összejöveteleinken törekszünk nemcsak az aktuális tennivalókról szólni, hanem szakmai kérdésekről is beszélni. A következő alkalommal tartalmas előadásnak ígérkezik Murányi Ilona tanárnő előadása, aki a kortárs irodalom tanításának módszereiről fog beszélni. Az érettségin hangsúlyossá válik a kortárs irodalom. Ez annak is a jele, hogy az irodalom élő, mi pedig igyekszünk nemcsak a klasszikus értékeket felvonultató irodalmat tolmácsolni, hanem a napjainkban megjelenő értékes irodalmat is megmutatni a diákoknak.