Nemzeti ünnepünkre

Idén ismét arra kényszerülünk, hogy egyedül emlékezzünk nemzeti ünnepünkön az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Hogy ezt méltó módon megtehessük, fogadják szeretettel Suki Bence 12.A osztályos tanuló előadásában Petőfi Sándor versét, illetve egy korábbi iskolai műsorunk záróképét a Kormorán együttes jól ismert dalával. Emlékezzünk közösen hőseinkre!

„Avagy virág vagy te?… légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!”

(Babits Mihály: Petőfi koszorúi)

Március 15-e nem csupán egy nap, hanem 1848–1849 egész történetét idézi föl bennünk, amely tele van izgalmas fordulatokkal, hősökkel és önfeláldozással; míg a másik oldalon cselszövőkkel, és esküszegőkkel. Mintha egy nagyszabású, többfelvonásos dráma jeleneteinek a részesei lennénk: 1848. március 15-én a nyomda előtt és a Nemzeti Múzeumnál, július 11-én a képviselőházban, szeptember 29-én az első katonai diadalban Pákozdnál, majd 1849 tavaszának győztes csatáiban, április 14-én a Debreceni Nagytemplomban, május 21-én pedig Budavár falain. De nem hiányoznak a tragikus vagy rémdrámai jelenetek sem: Zalatna, Nagyenyed, Abrudbánya füstölgő romjai, a zentai áldozatok, Petőfi eltűnése a segesvári ütközetben, a világosi fegyverletétel, Kossuth búcsúja Orsovánál, legvégül az aradi és pesti kivégzések. A magyar polgári nemzet születésének állomásai, mára pedig nemzeti önazonosságunk építőkövei.

Tisztelettel hajtunk fejet nemzeti történelmünk példaadó korszaka előtt.

…és ismét távoktatás!

…avagy digitális oktatás magyarból – csak hátrányokkal?

Nem ér semmit… fele annyit lehet elvégezni… háromszor annyit készülök, aztán lehet, hogy el sem olvassák – csak leírják egymásról a feladatok megoldását… a számonkérés reménytelen küldetés…. az on-line órán kikapcsolják a mikrofont, kamera nincs – közben elmegy zuhanyozni, reggelizik, zenét hallgat, a telefonját nyomkodja… stb. stb.

A digitális oktatás kényszerhelyzet megoldásaként került a magyar közoktatásba, negatív jelenséghez kapcsolódik, ezért hajlamosak vagyunk csupán negatív módon megítélni. Nem nehéz a leegyszerűsítő szemléletű, közhelyes sirámok összegyűjtése, ismételgetése – hátha elmegy a kedvünk az egésztől – pedig ugye nem ez lenne a cél?

Legyünk igazságosak – a digitális oktatás a hátrányok mellett előnyökhöz is juttatja résztvevőit. Mint minden tárgyra, így a magyarra is igaz, hogy a technikai megújulás segítségével sokkal szélesebb és színesebb tudásanyagra lehet szert tenni. Nem mellékes, hogy a  tanulás folyamata naplózható, így mind a tananyag közvetítése, mind a tanulói visszajelzés nyomon követhető és visszakereshető mindenki számára. Nem csupán kényelmi szempont az a tény, hogy  a tudás megszerzéséért nem kell felesleges időt eltölteni utazással, és az iskolai „üres járatok” is kiküszöbölhetők (pl. tanárok nem szakszerű helyettesítése)

Tanárként talán ránevel arra, hogy egy adott témát lényegre törően, logikusan tárgyaljunk, a kérdéseket, feladattípusokat átgondoltan válasszuk meg – a tanulók ugyanis minden óra után visszaküldik megoldásaikat – és ebből azonnal világossá válik, mennyire voltunk hatékonyak, egyértelműek. Az órai kitérőknek – ami sokakat összezavar – itt nincs helye, viszont gördülékenyebben be lehet építeni a vázlatba filmrészleteket, irodalmi művek művészi előadását, képanyagot, amelyekhez feladatok is kapcsolhatók. A tantárgy-koncentrációnak nagyobb tere nyílhat azzal, hogy nem „élőben”, értékes perceket veszítve kell bajlódni a technikával egy tanteremben. Az új digitális anyagok használata, az új módszertan kidolgozása egyben kizökkent a tanítási rutinból, fásultságból.

A tanulók számára a digitális tanulás előnyeinek megtapasztalásához előfeltétel, hogy elvégezhető mennyiségű (és minőségű) feladatot kapjanak, valamint az, hogy személyesen is tudjanak konzultálni tanárukkal. Ez utóbbival kapcsolatban pozitív tapasztalat, hogy a gátlásos, visszahúzódó tanulók on-line, többnyire az óra előtt vagy után – szívesebben megosztják gondolataikat a tanárral, mint élőben, amikor szaladni kell egyik tanóráról a másikra. Bátrabban kérdeznek is. Amellett, hogy idejüket szabadabban oszthatják be, a feladatok megoldására képességeiknek megfelelő időt szánhatnak (a feltett kérdést, felvezető szöveget többször elolvashatják) – ezekre a munkáikra mindig érkezik visszajelzés, gyakran személyre szólóan. – Látszik, ki nem írt házit, ki másolta le a barátjáét, ki elégszik meg rendszeresen a minimummal. Érdemes kihasználni ennek az oktatási formának az adottságait a hátránykompenzáció területén is, mivel az e-learning vitathatatlanul jobban tud alkalmazkodni az egyéni tanulási szükségletekhez.

Az értékelés a digitális tanrend legérzékenyebb pontja .Nem látszik, hogy a tanuló mit használ a felelethez, dolgozathoz – így mennyire mérhető igazán tudása. Elengedhetetlen így az értékelés eddigi gyakorlatától való elszakadás vagy azok átalakítása.

A számonkérés magyar nyelv és irodalomból főként esszéírás – elemzés, házi dolgozat illetve tesztírás  formájában valósul meg. Az első kettő távoktatás során fedésbe kerül – így igénytelenebb tanulók változtatás nélkül, gátlástalanul emelnek be kétes értékű – gyakran félre is értelmezett – internetes forrásból származó szövegeket munkájukba. Ezt a gyakorlott tanár azonnal kiszűri – főként abból  adódóan, hogy általában a tanulócsoport több tagjánál megjelennek szó szerint ugyanazok a mondatok. A pozitívum az lehet, ha valaki tájékozódik az internetes források segítségével, utánanéz bizonyos kérdéseknek, ám az információt kreatív, kritikus módon használja – saját szavaival újrafogalmazza, véleményt fűz hozzá – és nem mellesleg megjelöli, mit használt fel. Az időfaktor pozitív hatása itt is érvényes: egy írásbeli munkát otthon, nyugodt környezetben, kapkodás nélkül igényesebben lehet elkészíteni, mint az osztályteremben.

A tesztek összeállítása és íratása nagyobb technikai kihívás és kétségtelenül sok időt, energiát követel a magyartanártól – de ha vállaljuk, akkor ennek is lehet pozitív oldala: a szöveges kérdéseken túl könnyen beilleszthető kép-és hanganyag vagy filmrészlet is – változatosabbá téve a kérdéstípusokat. A jól összeállított teszt tárgyilagosabban, egzaktabban, objektívebben értékelhető, mint az esszé, javítása gyors, csakúgy, mint a visszacsatolás. A tesztek eredményei adatbázisunkban könnyen tárolhatók. Nem utolsó szempont, hogy a kérdések – feladatok könnyen kiemelhetők egy már létező feladatbankból – illetve elmenthetők oda. – Számítva arra, hogy a tanuló nyilván felhasznál segédeszközt a kérdéssor megoldásához, az időkorlát meghatározásán túl a gondolkodást igénylő, nyitott végű feladattípusok kerülnek előtérbe.

A szóbeli feleltetés sem lehetetlen – sőt, a gátlásosabb tanuló talán oldottabban képes megnyilvánulni, ha csak egyedül van a meet-szobában tanárával. Kipróbáltuk a párhuzamos feleltetést is, ilyenkor ketten vannak jelen: a felelő és a „tanú”, aki ugyancsak értékeli  – és adott esetben kiegészíti a teljesítményt – majd szerepcsere következik egy a témához kapcsolódó másik feladattal. A memoriterek felmondásánál sajnos nincs jobb ötlet a „szembekötősdinél”.

Ne feledjük, hogy a számonkérés fontos része az önértékelés – ez a tanulók számára a távoktatás során még nagyobb szerepet kaphat, amennyiben a megoldó kulccsal ellenőrizhetik válaszukat.

Az e-learning személytelen… ez biztos? Nem tehető személyessé? A felhasználókon  múlik, hogy mennyit engednek át saját személyiségükből. A fiatalok annyiféle módját ismerik a digitális alapú kapcsolattartásnak, amelyek egyike sem nevezhető személytelennek… igaz a közvetlen interakció a tanulók között off-line intenzívebb – de vajon ez minden esetben előny?

Valóban szükséges rossz a távoktatás?  Semmiképpen…. csak meg kell tanulnunk ennek is a kultúráját.

-dm-

Szavalóversenyt tartottunk iskolánkban

Idei szavalóversenyünket februárban tartottuk, mivel a magyar költészet napja ebben az évben nagyszombatra esik, így el kellett térnünk a hagyománytól. Azért, hogy a gyerekek az eredményhirdetést is meg tudják várni, igazgató úr engedélyével már a 6. órában megkezdtük a szavalatok meghallgatását, és így negyed négykor már eredményt hirdettünk.

A zsűri elnöke meghívott vendégünk, Galán Géza volt, iskolánk régi tanulója, a Magyar Televízió rendező munkatársa.

   A versenyen a következő díjakat ítélte oda a zsűri:

I. kategória (7-9.osztály)

  1. helyezett Márton Réka        8.a
  2. helyezett: Szabadics Lilla     7.b
  3. helyezett: Szabó Kata           9.a

                     Különdíjat kapott: Bogos Ágnes     9.d

II. kategória (10-12. osztály)

  1. helyezett: Bognár Anna a
  2. helyezett: Horváth Petra 11.a
  3. helyezett: Suki Bence 11.a

Különdíjat kapott:

Izsa Dorottya 10.b

Koncz Péter                     11.a

Nikl Márton                     11.a

Következő irodalmi kávéházi rendezvényünkön a díjazott szavalók a versmondást népszerűsítendő el fogják szavalni a költeményeket a kávéházi közönségnek is egy kis vallomással fűszerezve.

Miért választották ezt a költeményt, mit tud nekik adni egy vers megtanulása és előadása?